Cserépkályhásoknak
(a cserépkályha fűtése)tüzelés fával
A jó tüzelés feltételei a megfelelően száraz fa, a megfelelő átmérőjű és magasságú kémény (kellő mennyiségű oxigén). A cserépkályha egyfajta hőtárolós kályha, az eltárolt hőmennyiséget főként sugárzással közvetíti a lakótérbe. Akkor igazán gazdaságos, ha hosszú ideig egyenletesen melegít. A cél az, hogy fokozatosan rakott száraz kemény fával felfűtsük a belsejét, majd ez a hőmennyiség sokáig meleget adjon. A cserépkályha a fűtendő helységhez, a tűztere a kályhához van méretezve. Cserépkályhások szerint egy cserépkályha csempe egy lég m3-t képes felfűteni. Ez azt jelenti,a fűtendő helység ahány lég m3 annyi csempét kell tartalmazzon a cserépkályha. A begyújtáskor jól megrakjuk a tűzteret fával és meggyújtjuk. Egyszeri megrakással ill, begyújtással a kályha optimálisan felmelegíthető. A fa mennyiségét ki kell tapasztalni. A felfűtött kályhára már csak a hőérzetnek megfelelően kell rárakni.
Annyi fával fűtsünk, amennyi még jól felhevíti kályhánkat. Annál kevesebbet nem szabad, többet pedig nem érdemes elégetnünk. Átmeneti időben elég naponta egyszer fűteni, nagy hidegben viszont a folyamatos fűtés javasolt. Az ajtón lévő huzatszabályzót sohasem szabad teljesen lezárni. Minimális huzatot minden esetben biztosítani kell, még akkor is ha már csak parázs van. Ilyenkor a kis huzat miatt kevés a levegő, az égés már nem tökéletes, Ennek legszembetűnőbb jele az üveges ajtók üvegének kátrányozódása! Ezen kívül a huzattal, a kéményen át folyamatosan megy ki a drága energia. Arról nem is beszélve, hogy a kellő mennyiségű fa többszörösét tüzeljük el. A helyes módszer az amikor a kikísérletezett mennyiségű fát a tűztérbe hátulról kezdve állítva behelyezzük, elé néhány vékonyabb hasábot, majd gyújtóst és az üzletekben kapható alágyújtóst helyezünk.(A túl nagy hasábok nehezen égnek el, térfogatukhoz képest kicsi a felületük. A túl vékony hasábok pedig hamar ellobbannak.) A gyújtós készülhet fenyőből vagy akácból is (könnyebben gyullad) . Ezt a famennyiséget elégetjük legalább pár cm-esre nyitott ajtóval (jó huzattal), majd amikor már csak parázs van, koppanásig behajtjuk az ajtót. Ekkor azonban még marad néhány mm-es rés. A parázs még sok értékes kalóriát tartalmaz, ha elzárjuk a levegőtől, ez nem szabadul fel, faszén keletkezik. Ez veszteség, eléghetett volna. Amikor a parázsból már csak itt-ott látszik, akkor viszont lezárjuk az ajtót. Így a kéményen át a legkevesebb meleg jut ki. A fatüzelésű kályhákban általában nincsen rostély és hamuajtó, viszont előfordul az ajtón szellőzőnyílás. A senyvesztett tűz esetén felgyűlhetnek még éghető gázok a kályha járataiban, s ez be is robbanhat!